2013. június 11., kedd

Velence, Hauszmann-Gschwindt-kastély, SzG3



Itt lenne egy lehetőség, hogy a Velencei tó idegenforgalmát egy kicsit rosszabb időben is (amikor nem nagyon lehet mit csinálni) fel lehessen lendíteni. Velencén 3 kastély is van: a Meszleny-Wenckheim kúria, a Beck kastély és ez. Ebből a Beck kastéllyal nem kell foglalkozni, magántulajdonban van, nem látogatható. A Meszleny-Wenckheim kúria már érdekesebb lenne, mivel a tóparton található, de már telerakták mindenfélével: könyvtár, házasságkötő terem. Maradna ez a kastély, aminek még a mérete is pont megfelelő, nem túl nagy, nem túl kicsi. Ha kitakarítanák a parkot, ami szerencsére elég nagy, egy gyönyörű kastélyparkkal körülvett kastélyt lehetne kialakítani. Még ha nem is tudnák berendezni az egészet, egy részét biztosan, a maradékot pedig ideiglenes kiállításokra lehetne felhasználni. Elhelyezkedése is megfelelő, mivel a Velencei tavat északról elkerülő főút mellett van.
A Meszleny család a XVIII. században építtette fel ezt a kúriát, majd (mint új tulajdonos), Hauszmann Alajos építette át eklektikus stílusban nyaralónak. A kúria 1923-ban készült el, de a neves építész nem sokáig élvezhette, mert három évre rá meghalt. Az örökösei a budafoki gyáriparos családnak (Gschwindt) adták el. 1954-ben államosították, majd ÉDOSZ üdülő lett. Belső része viszonylag jó állapotban maradt meg, több eredeti elem is még megtalálható. A parkot viszont felverte a gaz. A főút felől nem lehet megközelíteni, de ha valaki hátulra kerül, ott be lehet menni a területre, nyitva van a kapu.


Vissza a főoldalra (katalógus)

 Hauszmann-Gschwindt-kastély
 Hauszmann-Gschwindt-kastély
 Hauszmann-Gschwindt-kastély
 Hauszmann-Gschwindt-kastély
Hauszmann-Gschwindt-kastély

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. március 26., kedd

Martonvásár, az MTA Agrártudományi Kutató Központjának természetvédelmi területe, SzG3


Sajnos az arborétum részről nem sok leírást találtam, az Egyetem honlapján is csak a kutató intézettel foglalkoztak. Annyit ki lehetett deríteni, hogy ez Brunszvik birtok volt eredetileg, majd a Dreherekhez került. Maga a terület egy mocsár volt, ebből alakítottak ki egy szó szerinti mintagazdaságot és ekkor már elkezdődtek a növénynemesítési munkák is. Valószínűleg ezért is került ide a kutató intézet is. Ez egyrészt valószínűleg jó lehet, másrészről viszont nem biztos, mivel maga a kastély nagyon szép, de nem arra használják, amire szerintem kellene (vagy a csehek), hanem iroda az egész. Csak az egyik szárnyában van egy kis Beethoven múzeum. A Mester gyakori vendég volt itt, e miatt is tartanak a szigeten a nyári időszakokban hangversenyeket (maga a Beethoven szobor és a szabadtéri színpad területe nagyon el van hanyagolva, ezért is nem fényképeztem le). A terület inkább fagyűjtemény mint botanikus kert, de szerencsére a tavat két csatornán keresztül is meg lehet táplálni, az legalább nem mocsarasodott el, mint több arborétumban ez tapasztalható. Egyszer meg lehet nézni, ha valaki erre jár, de szerintem nem ez a legszebb magyar arborétum. Sokat rontanak még a beleépített kutató és ellátó épületek is (lásd.: a Fitotron).

Most (2021) ismét elmentem, nagyon jó időt fogtam ki. Jelenleg a park nagyon szépen karban van tartva, viszont a korábbiakhoz képest már változott a park megközelítése. A bejárat mellöl elbontották a régi bejáratot és az előkertet teljesen körbe kerítették. A parkba csak az Élményközponton keresztül lehet bejutni (belépő díj), ez viszont nem igazán van jól kitáblázva. Tehát ahogy bementünk a parkba, azonnal balra kell fordulni és ott találunk egy épületet. E mögött balra kanyarodva találjuk az Élményközpontot. Ott kell fizetni és áthaladva az épületen be lehet menni a parkba. A mostani képeket a Fotóalbumon keresztül lehet megnézni.

 Martonvásár - az információs tábla
  Martonvásár - a kastély
  Martonvásár - a kastély
  Martonvásár - a tó
  Martonvásár - az egyik vizes árok
  Martonvásár - a szigetre menő híd
  Martonvásár - a fitotron
  Martonvásár - Brunszvik Teréz szobra
 Martonvásár - a park

Ha tetszett, vagy hasznos volt a bejegyzés, kérlek jelöld meg a g+1-et (alul található)! Köszönöm!
Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. január 23., szerda

Szigetvár, SzG3



Most Dél-Magyarországon vagyunk, Szigetvárott. Nagy látványossága a vár. Szépen rendbe rakott várudvar, szép parkkal. Rendezett a vár körüli park is, jókat lehet sétálni. A városka kicsi, de szép, nekem tetszik a kis műpatak is.
A Vár (múzeum) - A Dél-Dunántúl vidékén eredő Almás-patak a középkor során egy vizenyős, ingoványos területet hozott létre, amelynek egyik kiemelkedő szigetén a 1420 körül építtette fel kicsiny várát Anthini (Szigeti) Oszvald földesúr. Az évszázadok során ebből alakult ki Szigetvár erődítményrendszere, mely magába foglalta a virágzó települést is. 1463-ban a Garai-, 1471-ben az enyingi Török család birtokába került. Az 1526-os vesztes mohácsi csata után katonai jelentősége megnőtt, mivel útjában állt a nyugati irányban előretörő török hódítóknak. 1541-ben I. Szulejmán török szultán elfogatta Bálint urat, Török Bálint felesége átadta a végvárat Habsburg Ferdinándnak. 1561-ben a vár élére főkapitányként Zrínyi Miklós került, s kialakította a négy részből álló szigeti védőrendszert. Szulejmán szultán 1566-ban foglalta el.

(szöveg: wikipedia)

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Szigetvár
 Szigetvár
 Szigetvár
 Szigetvár, a vár bejárata
 Szigetvár, a múzeum
 Szigetvár, a várfal
 Szigetvár, a múzeum
 Szigetvár, a vár
 Szigetvár, a várfal
 Szigetvár, a várudvar

Szigetvár, a várudvar

Vissza a főoldalra (katalógus)

Visegrád, SzG3



Most Visegrádon vagyunk, Budapestről és környékéről kedvelt kirándulóhely. Fő látnivalói: a fellegvár , a királyi palota, az alsóvár és a Salamon torony, van egy szép füvészkertje (Bertényi Miklós Füvészkert), Canopy pálya, nyári bobpálya,és sok más kirándulási lehetőség. Visegrádra lehet több felől érkezni, komppal (nagyon szép látvány), Szentendre felől a Duna parton vagy Lepence irányából. Ez az oldal inkább csak egy kiinduló pont, egy - egy kattintással el lehet jutni az adott hely lapjára. 

Vissza a főoldalra (katalógus)

 a fellegvár látképe a Dunáról (a kompról)
 a fellegvár
 Bertényi Miklós Füvészkert
Bertényi Miklós Füvészkert

Vissza a főoldalra (katalógus)

Vác, SzG3

< />

A Dunakanyar felé menet (a pesti oldalon) könnyen útba ejthetjük Vácot. Szépen megcsinálták a főterét, de ezen kívül is sok látnivaló van még itt: a Ligeti tó, a tanösvény (ártéri bemutató, olyan madarakat látni itt - pld. kócsagot - amit csak állatkertben vagy mondjuk a Tisza partján lehet), a székesegyház, Kálvária domb, stb. Sajnos egy kis belvárosi feltúrás mindig van itt, de egyszer csak vége lesz. Nagyon szép a Duna partja, itt végre ki lehet menni és egy jó sétát tenni a parton. A sok hajó látványossá teszi a Dunát. Kompátkelés Tahi felé.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Főtér (Március 15-e tér)
 Főtér (Március 15-e tér)
Főtér (Március 15-e tér)
 a váci Duna part
 a Nagyboldogasszony székház
 a Kálvária domb
 a Püspöki palota
Vác
a Ligeti tó
a Ligeti tó
 a Tanösvény
 a Tanösvény mellett
 a Tanösvény mellett

Vissza a főoldalra (katalógus)

2013. január 17., csütörtök

Hollókő (Ófalu), SzG3



Most Hollókőt mutatom be. Salgótarján felé menet balra kell letérni a 21-es útról, innen kb. 10 km Hollókő, ami egy zsákfalu. Célszerű a kocsit a parkolóban lerakni (főidényen kívül úgy látszik nincs parkolási díj), majd innen lehet az Ófalu-nak nevezett részt megtekinteni (a parkolóból indul egy földút a vár felé, innen úgy 15 perc könnyű séta a vár).
Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17–18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Kiss József volt az a műemlékvédő építész, aki kezdeményezte Hollókő — és azon belül is Ófalu — műemlékké nyilvánítását.
Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.
Az Ófalu tiszta, rendezett, több múzeum is található itt:
Falumúzeum (Kossuth u. 82.):Bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Látható az eredeti, háromosztatú parasztház szerkezete. Az ide látogatók megtekinthetik a hajdani lakosok életvitelével kapcsolatos berendezéseket, eszközöket. Időszakosan látogatható: április 1-től október 31-ig.
Postamúzeum(Kossuth u. 80.): A Postamúzeum hollókői kiállítóhelye. A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság posta hálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket. Ezek képeslapok, bélyegek és bankjegyek, amelyeken a jellegzetes palóc tájakat, embereket és viseletüket örökítették meg.
Panoptikum a várban
Vármúzeum (Várdomb): Több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, és a vár rekonstrukciós munkákat. Bemutatják a feltáráskor megtalált eszközöket. Látható a panoptikum, ahol a 13. századi várurat és családját jelenítik meg. A fegyverteremben a 11. századtól a 16. századig terjedő időszak hadviselési eszközeit tárja elénk.
Az Ófaluból is fel lehet menni a várba, innen csak 7-8 perc, bár egy kicsit meredekebb, mint a parkolóból.
A Szentendrei Skanzen mellett ez volt az utóbbi időben az egyik legkellemesebb élményem, így ajánlom mindenkinek.

(forrás: Wikipedia)

Vissza a főoldalra (katalógus)

 Hollókő (Ófalu), információs tábla
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu), Legendák háza
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő (Ófalu)
  Hollókő, a vár
 Hollókő, a vár
Hollókő, a vár

Vissza a főoldalra (katalógus)